Gyűrűs – Kis falu Zalában

Naptár
2018. december
h k s c p s v
« máj    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  
Zalatáj

Történet

GYŰRŰS község

Gyűrűs, a világ közepe- a kis falu Zala megye északi részén található.

Gyűrűs az őskor óta lakott hely volt. Területéről csak szórványleleteket
ismerünk. Az oklevelekben 1292-ben szerepel először Dyurus néven. A falu
neve valószínűleg a Gyűrű fanevünk –s képzős alakja, melynek jelentése
1292-ben Gyűrűs a Ják nembeli Márton Mike mester birtokában van, akinek az
oklevél szerint a falu ősi birtoka volt. Mike mesternek nem voltak utódai halála után
birtokai – köztük Gyűrűs is – Ják nemzetségen belül egy másik ágbeli családra
szálltak. Ez a család a Sitkey család volt, 1330-tól.

1398–ban a Sitkey család a bezerédi és gyűrűsi nemesekkel folytat pert Gyűrűs falu
miatt. 1404-ben Sitkey Mátyás és testvérei 50 aranyforintért eladják részüket Káldi
Györgynek örökáron. 1422-ben kihal Sitkey család fiú ágon. Zsigmond király Gersei
Pethő László kérésére Sitkey Mihály lányát, Katalint fiúsítja atyja birtokaiban. 1424-
ben azonban az örökösök ellentmondanak Katalin Gyűrűs birtokába való beiktatása
miatt. A király személyes parancsára 1426-ban a Sitkey örökösök megegyeznek
Sitkey Katalinnal. Kataliné lesznek Sitkey Mihály birtokai köztük Gyűrűs is.
A periratból látni lehet, hogy Gyűrűs több részből állt. Alsó- és Felső Gyűrűs ősi
Sitkey birtok. Kis- Gyűrűs pedig a Gyűrűsi család birtoka volt, míg nagy Gyűrűs
1507-ben Biki György halálával II. Ulászló a Biki család birtokait, köztük Gyűrűs
részbirtokot Bornemissza János budai és Korlátkövi Osvát komáromi várnagynak
adja. Az oklevél már gyűrűsi helyneveket is megőrzött: Nyáras föld, Felső-
Paksahegye, Bolomola, Sapfihegye. 1563-ban I. Ferdinánd király megerősíti a
Sitkey családot gyűrűsi birtokukban.

1566-ban török felégeti Gyűrűst. 1570-ben Sitkey Kristóf 8 új házat építtet a
faluban. 1624-ben Hagymássy Kristóf leveléből megtudjuk, hogy Gyűrűs határában
bükkerdők vannak, azonban a falu lakatlan (puszta). 1657-ben Sitkey Gábor
szabadságlevelet adott a gyűrűsi faluhelyre települőknek.

1664-ben a török újra elpusztítja a falut. 1665-ben Sitkey György birtokait, köztük
Gyűrűst is, életfogytig tartó járadék fejében átadja Galántai Eszterházy Mihálynak,
Nádasdy Darabos Máriának és Nádasdy Darabos Lászlónak. I. Lipót király ezt a
1750-ben 18 gazda, 6 zsellér él a faluban. A tavaszi gabonatermés 268 pozsonyi
mérő ( 1 mérő 62 liter ), az őszi 356 pozsonyi mérő volt. Bor 404 akóval ( 1 akó 54
liter ) termett. 1 takács is dolgozott a faluban.

1766-ban a gyűrűsi gazdák, hasonlóan a környező falvak jobbágyihoz,
megtagadták az úrbéri szolgáltatásokat és Szepetk határában gyűltek össze más
falubeli gazdákkal. A katonaság felvonulása miatt a szepetki táborból a gazdák
békében elvonultak. Még ugyanezen évben a gyűrűsi gazdák szerződést kötöttek 3
évre földesuraikkal. A szerződés szerint féltelkes gazda 7 Ft-ot, negyed telkes 3 és
fél Ft-ot, zsellér 2 Ft-ot fizet bérletként a föld használatáért. Minden gazda köteles
adni egy hosszú ( távolsági ) fuvart. A féltelkes gazda 100 szőlőkarót és a szőlőhöz
szükséges tárgyát is köteles adni. A gazdáknak tilos volt erdőket használni. A szőlők

1769-ben a falu földesurai: Somogyi Miklós, Nedeczki András, Büki Anna és Ágnes
1777-ben már van iskolája a falunak, azonban a tanítónak nincs tanítványa, háza
fából épült, jövedelme 34 Ft és fél dénár. Ugyanezen évben a falu határáról a
következőket írják: „A szántót két marhával lehet szántani némely részén mivel
irtások, búza is megterem…. Szőlő van alkalmas bort terem. Malom közel. A régebbi
földek igen soványok, trágya nélkül a rozst nem termik meg. Rét kevés sovány, sarjú
nincs. Piac közelebb nincs. Legelőt bérelni kell. Erdő használat tilos a gazdáknak.”

1778-ban Gyűrűsön 180 ember él. Az 1780-as szerződésből megtudjuk, hogy a
gyűrűsi gazdák a földesúri szolgáltatásokat pénzzel megváltották.
A falu ekkor részben Horváth József birtoka. 1782-ben Gyűrűs területe Gyűrűs és
Kis-Gyűrűs részekből állt. Gyűrűsön templom nem volt, a falurészben 240 ember, a
malomnál 9 ember élt. Kis-Gyűrűsön egy vendégfogadó és körülötte 4 ház volt,
melyben 24-en laktak. A szőlőhegyen 3-an éltek így összesen 267 fő a falu

1802-ben 226 fő élt a településen. 1828-as összeírás szerint Gyűrűs körül: „a
terület fekvése dombos, talaja agyagos, homokos”. A Foglár-patak el-elönti a réteket.
Kézműves, 1 ács fél évig dolgozik iparéban. Egyetlen nemes fél jobbágytelket

1832-ben Gyűrűst 945 ember lakja: „völgy jobboldalának lapján fekszik, határa
keleten dombos, délen lejtős. Szőlőhegy és erdő. Uraság spanyol-fajta juhokat
tenyészt.” 1848-ban Gyűrűsről is többen beálltak katonának. Ebben az évben télen
A XIX. század második felében a falu gyorsan polgárosodik. A borona füstkonyhás
házakat kéménnyel látják el. A borona- és sövény falu házakat felváltja a tömés és
tégla falu ház. 1892-ben új iskola épül a faluban. Megalakul az Önkéntes Tűzoltó
Egylet, mely eredményesen dolgozott a tűzvészek megelőzésében. (1878-ban a falu
jelentős részét tűzvész pusztítja el, ennek okulására alakult meg az egylet.)

Az I. Világháború is sok áldozatot követelt a falutól. Az 1920-as években országosan
meginduló gazdasági fellendülés ellenére a falu helyzete rosszabbodik. A
jelentősebb közutak elkerülik a falut, orvosa helyben nincs, iparos nincs, gazdasági
szövetkezet nem alakult, csak egyedül egy vegyeskereskedés működik. Iskolája a
nagy gyereklétszám ellenére egy tanerős.

1930-ban a faluba 77 házban 559 ember élt. A falu területe ekkor 1184 kat. hold
volt. 158 parasztgazdaság működött a faluban. Főleg búzát, téli almát, téli körtét,
csemegeszőlőt termesztettek. A II. Világháborúban kilenc lakosa veszett oda.

1945-ben mivel a falu területének jelentős része 85 birtokos kezén volt, az egerszegi
főjegyző a következőket jelentette a gyűrűsi földbirtokosokról: „Felosztandó terület és
1949-ben 367 fő a falu lakossága. 1960-ra megalakult a tsz 70 taggal, akik 580 kat.
hold területtel gazdálkodtak. Iskola 2 épületben működött községi könyvtárral.

1962-ben 86 lakóházban 370 ember élt Gyűrűsön. 1964-ben a Gyűrűsi Kossuth
Tsz. beolvadt az Istvándi Zöldmező Tsz-be. 1961-ben méhész szakcsoport alakult.

1965-ben a Gyűrűsi Tanács Istvánddal, 1969-ben Pókaszepetkkel egyesült. 1964-
ben új alsó tagozatos iskola, 1961-ben vegyesbolt, 1971-ben orvosi rendelő épült.
1967-től a felső tagozatosok előbb Nagykapornakra, majd Pókaszepetkre járnak
iskolába. 1964-ben elkészült az új híd a Principális (Foglár) csatornán. 1980-as

Az 1990-es változások után Gyűrűs továbbra is Pókaszepetk társközsége maradt.
Gazdasági nehézségek miatt a falu kulturális, gazdasági helyzete fokozatosan
romlik. Helyben nehéz munkát találni, körülményes a munkába járás, ezért a faluból
sokan költöznek el. A fiataloknak 2009-ig nem volt kulturált szórakozási lehetőségük.

2010 évben megújult a kultúrház, új játszóteret építettünk közel 28 milliós
támogatásból. Az elmúlt öt év alatt az önkormányzati tulajdonú épületek felújításra
kerültek, a településen hirdetőtáblákat, virágládákat, padokat helyeztünk ki. Új
buszmegállót építettünk, parkosítottunk. A bel – és külterületi útjain nagy része
felújításra került, saját erő és támogatások segítségével.
A vállalkozásokat tárt karokkal várjuk, számukra megfelelő telephelyet alakítottunk ki.
A helyi iparűzési adózás kedvező mértéke miatt Gyűrűs igen vonzó a betelepülni
A következő években fel kívánjuk újítani az összes külterületi utunkat, új közösségi
teret alakítunk ki, a község csatornázását egyedi szennyvíztisztító berendezésekkel
oldjuk meg, valamint nagyon fontos számunkra a katolikus templom
rekonstrukciója, amely a XIX. század közepén épült. Régi középkori temploma a
A faluba napjainkban Vörös József lovardája vonzza az ide látogatókat. Festői
környezetbe, egyedülállóan szép területek várják a lovaglás szerelmeseit. Több mint
180 ló, hungarikumnak számító gidrán és hucul tenyészet várja az idelátogatókat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.